Munkatársak


Nyikes Fatime – projektmenedzser

Megalakulása óta a Buda-környéki Látássérültek Közhasznú Egyesületének elnöke vagyok. Alapvetően szociális munkásnak tartom magam. Ennek mesterszintű minősítése mellett szervezetfejlesztő szupervizor és gyógypedagógiai asszisztensi végzettséggel is rendelkezem. Eredeti, virágkötő szakmámat látásom elvesztésekor, 24 éves koromban kellett feladnom, és más pálya irányába fordulnom.

Életem újrarendezésében óriási jelentőségű volt az elemi rehabilitáció nyújtotta lehetőség, mely során segítettek újradefiniálni önmagamat, megtanulni közlekedni és hitet adtak, hogy még előttem az élet, érdemes új célokat keresni. Ennek hatására már első főiskolás éveim alatt aktív résztvevője voltam az elemi rehabilitációs szolgáltatás országos szintű kiépítésének.

Ennek a lobby tevékenységnek volt köszönhető, hogy az országban regionális szintű, civil szervezetek által nyújtott ellátórendszer épült ki. Megtapasztaltam ennek az élethelyzetnek a nehézségeit és küzdöttem azért, hogy aki ilyen helyzetbe került, mint én, ne maradjon segítség és remény nélkül. Ezért támogatom teljes elköteleződéssel projektmenedzserként a központ munkáját.

Buda-környéki Látássérültek Közhasznú Egyesülete

mobil: 06 20 465 6460

www.bulake.hu


Mikola Gyöngyvér – szakmai vezető, rehabilitációs szakember

13 éves koromban határoztam el, hogy látássérült emberekkel szeretnék dolgozni, ekkor még csak önkéntesként. Ez a döntés végül az Eötvös Lóránd Tudomány Egyetem Gyógypedagógia Karára vezetett, ahol látássérültek pedagógiája szakos terapeutaként és értelmileg akadályozottak pedagógiája szakos tanárként végeztem először, majd rehabilitációs szakemberként. 2008 óta tanítok különböző elemi rehabilitációs központokban, mind a civil, mind az állami szférában. Ez alatt az időszak alatt a tájékozódás-közlekedés és az Országos Felnőtt Látásvizsgáló és Állapotfelmérő Központ vezetőjeként a funkcionális látásvizsgálat vált a hozzám legközelebb álló területté. A kezdetektől fontos volt számomra, hogy nehéz élethelyzetben lévő embereknek egy kis örömet csempésszek az életébe, az önállóságuk fejlesztése által.


Katona Andrea – PR és marketing munkatárs

andrea.katona@bulake.hu

Mottóm: A fogyatékkal élő emberek is ugyanolyan emberek mint bárki más csak egy kicsit mások. 

2010 óta változott meg  az életem, azóta erősítem a látássérültek csapatát.

Eredeti végzettségem kulturális programszervező amit hosszú évekig gyakoroltam is, de kipróbáltam magam a telekommunikáció valamint  az autókereskedelem területén is.

Életem újratervezése során több látássérültekkel foglalkozó szervezettel kapcsolatba kerültem, azon dolgozom, hogy a fogyatékkal élő embereket is egyenrangú partnereknek tekintsék.

Célom, hogy a látássérültek irányába egyre jobban nyisson a társadalom,  hiszen minden ember más, fogadjuk el egymást úgy ahogy vagyunk.



Kertész Vivien – klienskoordinátor, szociális munkás

2015-ben végeztem a Kodolányi János Főiskola szociális munka szakán. Szeretem a hivatásomat, mert egy örök kihívás. Csak annyit segíteni, amennyit szükséges. Lehetőséget találni ott, ahol sokan már nem keresik. Jelen lenni.

Izgalmas feladatnak tartom a társadalmi felzárkóztatást, legyen szó hajléktalan rehabilitációról- amelyben két évet dolgoztam-, fogvatartottak reintegrációjáról –amiről a szakdolgozatomat írtam- vagy látássérült személyek segítéséről –mely területen két és fél éve dolgozom.

A szociális munka azon területei állnak hozzám a legközelebb, ahol egy külön világba csöppenhetek munkám során az érintettek megismerése által. A látássérültek világa is ezért lett szerelem. A tartós bentlakásos ellátásban töltött évek után, fontosnak tartottam, hogy az elemi rehabilitációban is tapasztalatot szerezzek, meglévő ismereteimet mélyítsem és újakat tanulhassak.

Örülök, hogy részese lehetek a képessé tétel folyamatának és mindennapjaimban ezen munkálkodhatok.

Mindemellett fontosnak tartom a többségi társadalom érzékenyítését, körükben történő ismeretterjesztést, szemléletmód-formálást annak érdekében, hogy az esetleges félelmet, sajnálatot, zavart, bizonytalanságot, amit egy látássérülttel való érintkezéskor élnek át, fel tudja váltani az adekvát segítségnyújtás és az „ugyanolyan ember, mint te és én” érzés.



Eigner Anikó – szociális munkás

Mindig is szerettem mások történeteit hallgatni, ezért is vezetett az utam a szociális munkás hivatás felé. Azt is szeretem benne, hogy ez egy afféle jolly joker szakma, sok mindenhez kell érteni, és folyton új kérdésekre keresni választ. 

A látássérültek világa egy szakmai továbbképzésnek és érzékenyítésnek köszönhetően fogott meg. Ezután tartós bentlakásban több éven keresztül mélyítettem az ott megszerzett tudásom és tapasztalatom, valamint elkezdtem az Elemi rehabilitációs szakemberképzést is. Ezért is örülök, hogy a Szemléletmód Központban való munkának hála még közelebb kerülhetek az elemi rehabilitáció érdekes és izgalmas világához.


Varga Gabriella – rehabilitációs szakember

Diplomámat az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolai Karán szereztem látássérültek pedagógiája és értelmileg akadályozottak pedagógiája szakos tanárként, majd elvégeztem a rehabilitációs szakember a látássérülés területén képesítést adó szakirányú továbbképzést.

Látássérültekkel 12 éve dolgozom, ebből 10 évet az elemi rehabilitáció területén töltöttem el felnőtt személyekkel, mely során funkcionális látásvizsgálatot végeztem, és különböző rehabilitációs modulokban tanítottam. Ez idő alatt részt vettem több módszertani anyag kidolgozásában, illetve tapasztalatot szereztem ezen kliensek rehabilitációjában, melyek közül a szerzett, agyi eredetű látássérülések rehabilitációja áll legközelebb a szívemhez. A kliensekkel végzett gyakorlati munka nemcsak szakmailag, de emberileg is sok dologra megtanított, és szeretnék ebből minél többet visszaforgatni a munkámba, amikor újból segíthetek valakinek a látássérülés okozta nehézségek leküzdésében. A közvetlen kliensmunka mellett az elméleti ismeretek bővítése is fontos számomra, magam is tanítok és újból tanulok az ELTE Gyógypedagógiai Karán.



Kocsmárszky Judit – gyógypedagógus

A nálunk szolgáltatást igénybe vevő klienseket a legjobb rehabilitációs eredmény elérésnek érdekében többféle szakemberből álló team fogadja, melyben jómagam mentálhigiénés szemléletű gyógypedagógusként vagyok jelen.

A különböző mértékű látássérülésből adódó veszteségeket nem tudom pótolni, de abban mindenképpen tudok segíteni, hogy a kialakult helyzetben olyan technikákat sajátítson el az érintett személy, mellyel csökkentheti kiszolgáltatottságát és visszanyerheti autonómiáját. Ennek mértéke egyénenként változó.

Ebben a tanulási folyamatban számomra az egyén képessé tételén van a hangsúly. Nem csupán új technikák megtanítását jelenti ez, hanem egy, a jelenlétem által olyan biztonságos környezet megteremtését, melyben az érintett személy a technikák begyakorlásán túl saját képességeit is felfedezheti és kibontakoztathatja. Mozgósíthatja saját erőforrásait és felismerheti az önmagában rejlő lehetőségeket az új helyzethez való megfelelő alkalmazkodásra.

Az új technikák elsajátításának biztosításán túl - ami az én részem, úgy tapasztalom, hogy a sikeres együttműködés kulcsa a kliens belső motivációja.



Veress Éva Ilona - gyógypedagógus

Mindig is érdekelt maga az ember és a világ kapcsolata. Hol van az ember helye a világban, hogyan hatnak rá a külvilágból érkező ingerek, benyomások és fórumtémák. Milyen az ezekre adott válaszban. Mi történik akkor, ha e kapcsolat bármelyik eleme megváltozik? Utam az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolai karára (régi nevén) vezetett, a látás- és hallássérültek pedagógiája szakos gyógypedagógusként végeztem. Ízelítőt kaptam abból, sárban lehel építeni akkor, ha e két érzékszervünk kiesik. Sokáig látássérült, vak gyerekekkel foglalkoztam. A tájékozódás és közlekedés tanítása közben sokszor tévedtünk el, majd találtunk közösen KIUTAT, visszatérést céljainkhoz. Kis kitérővel kipróbálhattam a fórumtémák által, milyen, ha a látássérültek tanításánál használt módszereket tűzoltók munkájában alkalmazzuk, füstben, sötétben.

Egy idő után a felnőttoktatás munkám részévé vált. Nemcsak felnőtt látássérült személyekkel, hanem leendő szakemberek képzésével is foglalkozom. Jelenleg ott oktatok hallgatókat, ahol korábban én is tanultam.



Csinyi Zsófia – gyógypedagógus

2019 nyarán végeztem az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Karán látássérültek pedagógiája és szomatopedagógia szakos gyógypedagógusként. Kezdetben a biológia érdekelt a leginkább, de már kiskorom óta azt gondoltam, hogy emberekkel szeretnék foglalkozni, fejlesztésükkel, tanításukkal, segítésükkel. Az egyetemi hosszú terepgyakorlat során kerültem kapcsolatba a Rehabilitációs Központtal, mivel már akkor tudtam, hogy a későbbiekben a felnőtt korosztállyal szeretnék foglalkozni. Az iskola mellett folyamatosan dolgoztam, főként fiatalabb korosztállyal és a különböző évközi gyakorlatok során látássérült gyerekekkel is sikerült megismerkednem. Már akkor is tudtam, hogy az általános iskola nem az én világom, sokkal inkább az elemi rehabilitáció érdekel. Izgatott vagyok az elkövetkezendő időszak miatt és kíváncsi vagyok milyen kihívásokat tartogat.



Makádi Zsófia - pszichológus

Mentálhigiénés és klinikai szakpszichológus vagyok, tizenhárom éve dolgozom szociálisan hátrányos helyzetű gyermekekkel, felnőttekkel, pszichiátriai betegekkel, látássérültekkel.

A Szem(l)életmód Rehabilitációs Központban tanuló személyeket abban segítem, hogy önállósodási törekvéseik minél eredményesebbek legyenek; ha szükségesnek érzik, meg tudják beszélni szakemberrel is azokat a nehézségeket, önbizonytalanságokat, amiket előidéz a látássérültté válás élethelyzete életükben és családi kapcsolataikban.

Törekvésem, hogy a komplex segítségnyújtás révén, melynek a pszichológiai tanácsadás egy eleme, klienseink életvitele valóban megváltozzon, kiegyensúlyozottá váljon, a különböző modulokban tanult gyakorlati ismereteket képesek legyenek beépíteni mindennapjaikba.



Király Anna – pszichológus

Diplomámat az Eötvös Loránd Tudományegyetem klinikai- és egészségpszichológiai szakirányán szereztem.

Egyetemi éveim alatt egy alváslaborban (Budapest Laboratory of Sleep and Cognition) kezdtem el kutatási asszisztensként dolgozni, ahol a folyamatban lévő projektekben továbbra is részt veszek.

Korábban dolgoztam a Vakok Állami Intézetében, ahol felnőtt látássérült személyek pszichés ellátásával foglalkoztam, egyéni és csoportos formában egyaránt.

Jelenleg - a Szem(l)életmód Rehabilitációs Központ mellett - az Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet Stroke utáni Rehabilitációs Osztályán dolgozom, ahol heveny, de nem baleseti eredetű agykárosodást szenvedett személyek pszichés támogatásával, vizsgálatával foglalkozom.



Molnár Ákos – informatika oktató

A 90-es években már léteztek számítógép által vezérelt telefonközpontok. Az informatika iránti érdeklődésem és a tanulási folyamat ekkor indult el. Az első sikerélményt az akkori munkahelyem, egy telefonközpont kisebb-nagyobb hibái adták, amelyeket sikeresen elhárítottam. 2004-től a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos szövetsége informatika csoportján ügyfélszolgálati munkatársként a Jaws For Windows képernyőolvasóval és a Windows használatával kapcsolatos kérdések megválaszolása, illetve csoportos és egyéni oktatás volt a feladatom. 2006 óta az "Informatika a Látássérültekért" Alapítvány munkatársaként dolgozom. Munkám során folyamatosan tanulok, fejlesztem magam, de szükségesnek is tartom, mert az informatika az utóbbi időben rohamos fejlődésnek indult. Úgy gondolom, ezzel a szakmával csak tényleges érdeklődéssel, elhivatottsággal, türelemmel és lelkesedéssel lehet foglalkozni, én pedig szerencsésnek érzem magam, mert munkámban a hobbimat is megtaláltam. Szeretek emberekkel foglalkozni, kiváltképp az idősebb korosztály oktatása jelent nagy kihívást, és örömet okoz számomra, ha hozzájárulhatok mindennapi életük megkönnyítéséhez.




Zsótér László – informatika oktató

Körülbelül általános iskola harmadikos lehettem, amikor megkaptam az első számítógépem, amin eleinte csak játszottam, amikor hétvégén otthon voltam, majd később egyre inkább azt éreztem, hogy nekem ennél több kell, így hát elkezdtem felfedezni azokat a lehetőségeket, amiket egy számítógép képes nyújtani. Ez volt az első mérföldköve a jelenlegi tudásomnak és elkötelezettségemnek az informatika iránt. Gimnázium után végeztem el egy OKJ-s két éves szakmai képzést, mellyel megszereztem a hálózati rendszergazda képesítésem, illetve nemzetközi C.C.N.A (Cisco Network Academy) tanfolyamának okleveleit is. Nemrég kezdtem el a Központban dolgozni. Az évek során felhalmozott tudásom eddig csak néhány leírásban tudtam átadni a világnak, viszont végre esélyem van olyan embereknek is átadni ezt a tudást, akik ráadásul a sorstársaim is, akik közül sokan azt hiszik, hogy az informatika azoknak való csak, akik jól látnak, pedig nem. Az informatika úgy hiszem mindenkié, aki szeretné, hogy az övé legyen, továbbá olyan, mint a LEGO, ha bárki megtanulja, hogy mely elem mire való, onnantól egy számítógép felhasználási lehetőségeinek csak a fantázia és a kreativitás szabhat határt. Azoknak az embereknek, akiknek átadhatom a tudásom akár csak kis töredékét is, az élményt is szeretném átadni, amit a felfedezés élménye ad és ami később motiválhatja a saját terveinek megvalósításában is őt.



Rozemberczki Zoltán - informatika oktató

A Budapesti Közgazdasági Egyetemen végeztem, később szoftverfejlesztői oklevelet is szereztem. 20 évet dolgoztam a Központi Fizikai Kutatóintézetben elemzőközgazdászként, majd vállalati rendszert fejlesztettem számítógéphálózatokra, valamint dolgoztam szoftverfejlesztőként a Mobil Segítőtárs project (MOST) csapatában. Néhány évet dolgoztam a Vakok Állami Intézetében informatika oktatóként. Jelenleg az ELTE Speciális Hallgatói Ügyeket Támogató Iroda (SHÜTI) informatikus munkatársa is vagyok. Néhány éve a Braille-bizottság elnökeként is dolgozom. Az első vakoknak készült távelérésű digitális könyvtárat (Vakok Elektronikus Arhívuma – VEA) a 90-es években két vak barátommal közösen hoztuk létre. Szabadidőmben szeretek tandemezni, túrázni, úszni.



Berczi Zsolt - telefonkezelés oktató

Tíz éve kerültem kapcsolatba az egyesülettel érintettként.

Mindig is érdekeltek a mobiltelefonok, okos eszközök. Folyamatosan képeztem magam a témában, az eszközök fejlődésével együtt és amikor adódott a lehetőség a rehabilitációs központ indulásával, éltem vele, hogy másoknak is megtanítsam, amit én tudok.